Vajon átér? :) (2014)

Éjjel jöttem meg a Tiszáról. Barátommal áldoztunk egy kis időt a vertikális harcsahorgászat oltárán. Hozta a  várakozásokat mert nem fogtunk semmit :)  Volt ugyan két kapás félénk, de őszintén szólva azt sem tudom, hogy mi lehetett. Na meg a reggeli lelkesedés is gyorsan elpárolgott  a nappali melegben. Igazából csak szórakoztunk, mintsem komolyan pecáztunk.
Kora délután magamra is maradtam, de töretlen lelkesedés nélkül próbálgattam tovább. :))  Az idő is változott, az eső is csepergett, a szél is egyre jobban fújt, de valamiért később úgy éreztem, hogy lehet esélyem. De csak szürkületben szánt meg néhány halacska, mikor feladtam az emelgetést és elkezdtem dobálni. Balinozás közben kezdődött, nekiment egy kis csuka a gyorsan húzott wobblernek. Nem sokkal utána meg odavágott egy másik, de rögtön el is harapta a 23-as fc. előkét, és eltűnt a csalival. Éppen, hogy elkezdtem volna bosszankodni, mikor látom, hogy a wobbler feljön a felszínre egy kicsit odébb.... :)  a folyás meg pont felém hozta, így csak kinyúltam érte. ..Éljen a felúszó wobbler!!!  Mindkettő a szélvízben volt, így tudatosan is dobtam rájuk párat a kéznél lévő harcsás botommal, amin 25-ös fonott van!!....Nem volt nagy sport élmény, de visszafogtam gyorsan az előbbi zsinór harapót, ami  egy szűk 50-es forma volt, meg arrébb egy kicsit amit nem fotóztam, inkább gyorsan visszatettem...
Sötétedésig még egy kapásom volt, és akasztottam egy másfeles balint is, ami leakadt a kivétel előtt. Két órát ráhúztam a sötétben is de semmi, így eljöttem...

Ha csuka akkor inkább a csati. Mint ahogy legutóbb említettem, volt két szórakoztató pecám.  Nem bíztam benne, mert a nyáron két lehűlést is kihasználva tettem egy-egy próbát, és alig volt valami, pedig a korábbi években igen eredményes volt ez az időszak.
Nem is kapkodtam el az indulást az első alkalommal, de mikor oda értem és az első beállóból kettő is jött akkor már bántam, hogy csak a délután derekán értem le. Mivel elég sokan voltak, nehéz volt olyan részt választani ahol kellő szabad terület van, és a korábbi tapasztalatok alapján is jónak gondoltam. De találtam egy 400 méteres szakaszt ahol nem zavarom a horgászokat és volt elég hely dobálni is.
Sötétedésig jó ha 2-2.5 órám volt, így ezt a "kis " területet fésültem át.  Estig talán 5-6 darab jött és abból 3 volt méretes, a második halam pedig kimondottan szép, közel 60 centis volt. Ezen felül is volt esemény bőven. A sok kapás mellett egy jobbat is akasztottam, amit elsőre nem tudtam magam felé fordítani. Amikor fütyülő zsinórral elindult és rátartottam keményen, akkor megfordult és leakadt... talán 3-4 kilós lehetett.

A teljesség igénye nélkül:

A szürkület megint beadta a süllőt :))
Másnap már egy kicsit korábban értem le.  Hely is volt bőven, mert a szakadó eső elvette a pecások kedvét :) Ennek ellenére nehezen indult. Nemigen ettek, és szerintem kevesebb is van most mint a jó években. Pár követés és bökdösés után azért később megjött az étvágyuk. Igaz, hogy a legtöbb kicsi volt, de a 11 darabból ami estig jött, volt 4 jobbacska csatorna lakó. Érdekes az, hogy most elég koncentráltan voltak kapások. Több száz méteren át semmi, utána meg 2-3 beállóban több is, és ez ismétlődött.  A sok kicsi miatt inkább a gumikat erőltettem, mert azok okozzák talán a legkevesebb sérülést, de nem ették úgy mint a kanalat. Bár a szokásos szürkületi jobb hal, az gumira jött.

Ez volt a leggyakoribb méret az nap.

Jól hejben hagyta, de ki bánja igaz? :)

Jó lenne elmenni egy olyan vízre, ahol nagy csukák is élnek. Talán az ősszel lesz rá lehetőség. Legalább megpróbálni. Sajnos ezekben a vizekben nagyon ritka a nagyobb hal. Pedig az adottságai megvannak. Félek, hogy leginkább rajtunk múlik akik itt horgászunk a jó hazai vizeken. Mert akkor nem igen lesz változás szerintem. De ne így legyen...

 

Üdv. és görbüljön nektek is!

 

Barnabás